A tönkölybúza előnyei és hatása
A tönkölybúza egy ősi gabonafajta, mely egyre ismertebbé vált napjainkra. Többféle módon felhasználható, mely pozitív hatással lehet egészségünk megőrzésében. Nézzük meg mit érdemes tudni róla.
EREDETE
A tönkölybúza eredete több, mint 8000 évre nyúlik vissza. 10 ezer évvel ezelőtt Délnyugat-Ázsiából, Mezopotámiába került, ezt követően pedig Európában honosították meg ezt a búzafajtát. A Kárpát-medencében feltételezések szerint körülbelül 8000 éve honos.
Hazánkba különféle elméletek szerint a Dunán zajló kereskedelemnek köszönhetően jutott el. Magyarországon a XIX. század végéig termesztették, ezt követően viszont szépen lassan feledésbe merült. Helyét a nagyobb terméshozamú könnyebben betakarítható búzák vették át.
TERMESZTÉSE, ELŐNYEI
A tönkölybúzát egy agrármérnök, Kalmár Gergely fedezte fel újból a 80-as évek végén. Egészen 1860-ig ezzel a búzafajtával táplálkozott az egész világ, ezt követően viszont évtizedeken keresztül a kutatóintézetek génbankjaiban maradt. A csernobili katasztrófa után azonban szükség volt egy olyan búzára, mely egészséges maradt és elkerülte a sugárszennyezést. Ekkor a termesztés oka a sugárszennyezettség volt, de napjainkra bebizonyították, hogy ebből az ősbúzából készült kenyér jóval egészségesebb a hagyományos búzából készült kenyérhez képest.
Napjainkban a világon leginkább Franciaországban, Svájcban, Csehországban illetve Németországban termesztik.
A tönkölybúza jól alkalmazkodik a különböző környezeti adottságokhoz, ezért “többféle” talajon megteremhet. Előnye, hogy vegyszermentesen termeszthető, hiszen a környezetében lévő gyomokat elnyomhatja. A búzaszemeket szorosan körülölelő pelyvaréteg egészen a feldolgozásig védelmet biztosít a káros légköri és egyéb szennyeződések ellen.
A TÖNKÖLYBÚZA HATÁSAI ÉS ELŐNYEI
- könnyen, gyorsan felhasználható energiával látja el a testünket
- erősítheti az immunrendszerünket, hatékony lehet a Candida kezelésében
- amellett, hogy könnyen emészthető még rostokban is gazdag
- jó hatása lehet a vérkeringésre, rosttartalma miatt csökkenhet az érelmeszesedés veszélye
- fehérje tartalma 50%-kal magasabb, a hagyományos búzához képest
- napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér fogyasztása jelentősen hozzájárulhat aminosav-igényünk fedezéséhez
- lassan felszívódó szénhidrát, így cukorbetegek is fogyaszthatják
- esszenciális zsírsav-tartalma pozitívan hathat az idegrendszerre
- megtalálható benne szinte az összes B-vitamin csoport kivéve, a B-12
- magas az E-vitamin tartalma
- kálcium, magnézium, foszfor és szelén tartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében
AMIK KÉSZÍTHETŐK BELŐLE
Sikértartalma miatt a tönkölybúzából jó minőségű, hosszú ideig eltartható kenyeret süthetünk. Ezenfelűl készülhet belőle még pogácsa, stangli, linzer, sós és édes sütemény, sör vagy cukrásztermék. Tönkölyből készül a vegetáriánus által ismert és kedvelt szejtán is, amelyhez akár már por formájában is hozzájuthatunk. Egyre több üzlet polcain találkozhatunk ebből a gabonából készült itallal, kenyérrel, péksüteménnyel és tésztával. Ugyanakkor előállítható belőle búzafűlé, mely koncentrált vitamin és ásványi anyag tartalmának köszönhetően pozitívan befolyásolhatja szervezetünk működőképességét. Létezik már gabonából készült alvó párna is, mely segíthet a békés, nyugodt alvásban.
A leírtak alapján láthatjuk mennyi pozitív hatása lehet szervezetünkre a tönkölybúzának, illetve milyen sokféleképpen felhasználható. Érdemes lehet egy próbát tenni és ezzel elkészíteni kedvenc süteményünket.
