A hangtálak fajtái
Évezredek óta alkalmazza a keleti orvostudomány a hangokkal történő “testkezeléseket”, a hangtálak okozta rezgések hanghullámai ugyanis feloldhatják a testben “megtapadt” akadályokat. A hang rezonanciájának köszönhetően a szervezeti blokkok oldódhatnak, persze ennél a módszernél is lényeges, hogy ki, hogyan szólaltatja meg a hangtálakat és azoknak milyen a “fajtája”.
A tibeti hangtálak hangjának a minőségét, hatását alapvetően a hozzá használt alapanyag összetétel, a fémek egymáshoz viszonyított aránya és azok megmunkálása befolyásolja.
Kétféle hangtálat különböztethetünk meg egymástól:
- gépi hangtálak
- kézi hangtálak
GÉPI HANGTÁLAK
A hangtálak jellemzően valamilyen dekorációval vannak ellátva és csak 2-3 fémötvözetből készülnek. A gépi hangtálak elsősorban lakásdíszként funkcionálhatnak.
Hangjuk jóval rövidebb ideig tart, emiatt rezgésszámuk is kisebb. Öntéssel készülnek, ebből fakadóan vastagabbak és az eljárás során használt öntőforma miatt szabályos alakúak. Áraik igencsak kedvezőek, mely egyrészt az egyszerűbb elkészítési módnak, másrészt a felhasznált anyag mennyiségének köszönhető. Ezen öntött, gépi hangtálakat kevésbé ajánlott gyógyítási célra használni, inkább dísztárgynak vagy ajándéknak lehet tökéletes választás.
KÉZI HANGTÁLAK
A hangtálak többsége kézzel készül, viszont a megfelelőség jegyében a végeredmény elérése több folyamatot igényel, mint a gépi hangtálak esetében.
Először egy kemencében megolvasztják a megfelelő mennyiségű fémet. Majd a forró olvasztott fémet kiveszik a kemencéből és megfelelő méretben, valamint nagyságban kerek fémformákat készítenek.
A lemez pontos lemérése után kezdődhet el a kézi kalapálás meghatározott méretre és alakra. Kézi kalapálás során 4-5 db kerek fémlemezt tesznek egymásra, ezt követően kemencében addig melegítik, míg azok vörös színűre váltanak.
A forró fém ezen eljárással lággyá és rugalmassá válik, melyet a lehülésig folyamatosan kalapálnak. Ezután újra melegítik a vöröses szín újabb elérése érdekében és tovább folytatják a fém megmunkálását. Ezt a folyamatot addig ismétlik meg, amíg a kívánt méretet és alakot el tudják érni.
Amikor a többszöri kalapálás alkalmával végül a tál “elnyeri” az ideális méretet és formáját, elkezdődik a hangtálak tisztítása, valamint a kézi csiszolása vagy polírozása.
A hangtálak külső megjelenése ugyanis különböző lehet, láthatunk rajta például Buddha képet, szimbólumokat, mantrákat, de lehetnek díszítés nélküli egyszerű klasszikus, mintázatlan darabok is.
A legtökéletesebb hang és rezgésszám elérése érdekében a készítés során 7 fémet használnak (arany, ezüst, réz, vas, ón, ólom és higany), ezek mindegyike egy-egy égitesthez köthetőek (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz).
Mivel a hangtálak kézi megmunkálással készülnek, ezért mindegyikben van egy kicsi eltérés, annak ellenére, hogy súlyra és méretre azonosak. Ebből adódóan két egyforma hangtálnak minimálisan ugyan, de eltérhet a hangja.
A hangtálak megszólaltatása alatt nagyon fontos az emberi tényező, vagyis az, hogy ki szólaltatja meg azokat. Az, hogy milyen rezgések keletkeznek és milyen hangot hallhatunk a megütését követően, az befolyásolhatja, hogy hol ütjük meg a hangtálat, milyen erősséggel, milyen fajta ütővel és milyen fizikai, illetve lelki állapotban van a hangtál kezelője.
Összességében elmondható, hogy a hangtálak fajtája tehát meghatározza a hangtálak szerepét és alkalmazását. Díszítheti a lakásunk, irodánk, szobánk tereit, de a kézműves családok által kézzel készített tálai használhatók relaxációhoz, meditáláshoz és energetikai blokkok is oldhatók a hangtálak segítségével egy megfelelő “megszólaltató”, kezelő által
