A sport, mint jellemformálás
Szülőként a legjobbakat kívánjuk gyermekeinknek. Szeretnénk, ha egyaránt fejlődnének testileg-lelkileg, gyarapodnának tudásban továbbá fizikailag is erősek és egészségesek lennének. Az általános iskolákban a testnevelési tantárgy is ezt a célt szolgálja mindamellett, hogy a testnevelő tanár az egyéni képességeket is felméri, aki ennek megfelelően javaslatot tehet a szülőknek, hogy gyermekük mely sportágakban jeleskedhet és mely területeken érdemes még őt fejleszteni. Azonban fontos tudni, hogy sportolni felnőttként is nyugodt szívvel el lehet kezdeni!
Attól függően, hogy melyik nagyvárosban vagy kisebb településen élünk, különböző sporttevékenységek közül választhatunk. A lehetőségeink valamilyen szinten azonban korlátozottak, ugyanis ott igen nehéz evezni, ahol tó vagy folyóvíz hiányában vagyunk, valamint a síelés is nehézkes lehet például az Alföldön!
Most pedig közelítsük meg három különböző szemszögből a sport jellemformáló erejét!
LABDAJÁTÉKOK
Talán legtöbbünknek erről egyből a foci jut az eszébe. Azonban ott van még a kosárlabda, kézilabda, vízilabda, röplabda, valamint a teke, golf, tenisz, pingpong és még a baseball is. Az egyszerűség kedvéért most inkább fókuszáljunk a focira és a kézilabdára!
A játék során két csapat áll egymással szemben, a cél pedig az, hogy a megadott 90 perc alatt minél több gólt szerezzen a csapat. Az edzések során egyaránt javul a kondíciónk, vagyis az erőnlétünk és az állóképességünk. Az edzőnk autoritást élvez, tehát az utasításait betartva tiszteletet adunk és elfogadást gyakorlunk.
Általában képességeinknek megfelelően kerülünk egy adott pozícióba (pl. csatár/irányító, hátvéd/szélső, kapus, stb.), ahol a lehető legjobban teljesíthetünk. A kisebb-nagyobb cselek elsajátítása és sikeres végrehajtása örömöt, valamint elismeréseket von maga után, ezek a jutalmak pedig fenntartják motivációnkat és növelik a kitartásunkat.
SAKK
A szellemi sportágak közül talán a klasszikus sakk a legkiemelkedőbb és legelismertebb sport.
Gyakorlatilag két fél áll egymással szemben, akik 16-16 figura felett rendelkeznek, mint egyfajta hadvezér. A játék célja az ellenség királyának sarokba szorítása (elpusztítása nélkül). Az edzések szellemi edzések, amelyek a többirányú komplex gondolkodást és a stratégiai készségeket trenírozzák. Az edzőt itt inkább a „sakkmester” vagy „sakktanár” megnevezéssel illetik, aki gyakran ellenfélként vesz részt a tanítvány oktatásában. A hibákat így azonnal át lehet beszélni és így szükségtelen a meccs végeztét megvárni. Gyakorlatilag ez egyfajta tudattól tudatig történő tanítás átadás. A tanítvány elsajátítja továbbá a türelem képességét, fejleszti intuícióját, valamint a helyes helyzetfelismerést, amelynek igencsak hasznát veszi a mindennapokban is.
HARCMŰVÉSZET
Ezt itt most talán kakukktojásnak is nevezhetnénk, hiszen a harcművészetre inkább mondják, hogy életstílus, mint azt, hogy sport. Ennek természetesen megvan a maga oka!
A harcművészet gyakorlója egyaránt figyel kifelé és befelé. Az edzések többnyire három fő részből állnak, melyek a következők:
- az erőnlét fokozása,
- a technikák elsajátítása, valamint
- a formagyakorlatok általi külső és belső megértés.
A tanítvánnyal egy mester (sensei) vagy egy elöljáró (senpai) foglalkozik, aki tudását a tanítvány befogadóképességének megfelelően igyekszik átadni. Az övfokozatok színei visszajelzésként szolgálnak azt illetően, hogy ki milyen szinten jár az adott stílusban, mindemellett a tiszteletet mindenki köteles mindenki részére megadni.
Az edzések során a komfortzónánk elhagyása szinte minden esetben bekövetkezik. A tűréshatárunk folyamatos feszegetésével megannyi belső tulajdonságra és képességre szert tehetünk, mint pl. az elfogadás, a fájdalomtűrés, a béketűrés, a kitartás, az összpontosítás, az egyhegyűség (csupán egy cselekvésre való koncentrálás a pillanatban), és persze a megértés. Emellett fizikálisan erőteljesebbekké válhatunk, állóképességünk gyarapszik, amelyek az egészséges testi működésünkhöz elengedhetetlenek. Az edzések során felmerülő gondolataink és érzelmeink pedig a megoldatlanságainkat mutatják meg nagyon szépen (amennyiben kellőképpen figyelünk). Mindez pedig egy minőségibb jellemet formál edzésről edzésre.
Amikor sportot akarunk választani magunknak, akkor érdemes átgondolnunk azt, hogy milyen irányban érezhetjük esetlegesen magunkban a lelkesedést. Döntsük el, hogy fizikai vagy szellemi sporttal foglalkoznánk szívesebben, vagy olyannal, amely mindkét területre egyaránt kedvezően hat. A különbözőségeink, egyediségeink adják a sportok választásának színességét is. Bátran sportoljunk!
Baranyi Attila
