Maradj otthon és fejlődj
Ha egy évvel ezelőtt kérdeztük volna meg az utcán lévő embereket, hogy inkább dolgozni menne vagy otthon maradna, akkor nagy valószínűséggel ez utóbbi mellett érvelt volna. Ennek az is lehet az egyik legfőbb oka, hogy szeretjük szabadnak érezni magunkat. A szabadság ideája viszont egyéni, így sok esetben valamennyire eltérő embertársainkhoz képest.
Ha gyermekünket a lakásból akarata ellenére a szabad levegőre küldjük, akkor minden bizonnyal ellenkezni fog. Ugyanígy tesz akkor is, amikor csendre vagy egy helyben maradásra ösztökéljük, amikor éppen menőkéje lenne. Ez a hozzáállás sok esetben felnőttkorunkra is megmaradhat.
OTTHON
„Mindenhol jó, de a legjobb otthon!” – tartja mondásunk. Ám, ha napokra vagy hetekre arra köteleznek bennünket, hogy otthon maradjunk, akkor hosszabb távon egyesek érezhetik úgy, hogy a szabadságuktól fosztják meg őket. Megint csak másoknak azonban meg sem kottyan ez a fajta elszigeteltség. Vajon mitől függhet az, hogy valaki örvendi vagy elszenvedi az otthoni kötelező tartózkodást?
A válasz bonyolultabb attól, minthogy egy-két mondatban megfeleljük, hiszen az emberek életvitele sokrétű lehet. Van, aki egyedül él, van aki párban. Vannak gyermekes szülők egyedül vagy párban, illetve olyanok is, akik gyermektelenek, de szüleikkel élnek. Ezeken kívül pedig még számos variáció lehetséges. Most inkább fókuszáljunk arra, hogy egyénenként mit tehetünk annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki a jelenlegi helyzetből!
VIZSGÁLAT ÉS RÁHATÁS
Minden személyiség más és más. Eltérő a gondolkodásmódunk, a vérmérsékletből adódó vehemenciánk, a helyzetek iránti megértésünk, így a látásmódunk is. Különböző dolgok zavarnak bennünket és eltérő módon töltekezünk fel energiával. Éppen ezért érdemes először azt megvizsgálnunk, hogy hogyan tudjuk a legjobbat kihozni önmagunkból.
Amire valójában hatásunk van, az a szemléletmódunk. Ahhoz, hogy a kötöttségeket könnyebben el tudjuk viselni, szükséges változtatnunk a hozzáállásunkban és erősítenünk néhány olyan belsőtulajdonságot, ami az élet más területein is bizonyosan hasznunkra válik. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
BELÁTÁS
Ez az a fajta képesség, amivel felismerhetjük, hogy mire van több vagy kevesebb hatásunk. Kirajzolódik ezáltal, hogy mit tehetünk, merre orientálódjunk és amennyiben ezeket hajlandóak is vagyunk elfogadni, akkor megkíméljük magunkat a felesleges bosszankodásoktól.
REMÉNY
Ez egy olyan optimista hozzáállás, amellyel a gondolatainkat (és ezáltal a gondolataink által kreált érzelmeinket) tudjuk kordában tartani. Mivel alapvetően háromféleképpen szemlélhetjük életünk történéseit (pozitívan, negatívan, semlegesen), így egyedül csak rajtunk áll, hogy melyik mellett döntünk. Ugyanannyi erőfeszítésbe kerül egyiket, mint másikat választani.
ÖNFEGYELEM
Vannak, akik ezalatt „önmegerőszakolást” értenek tévesen. Másról van szó! Ha már kijelöltük az irányt vagy célt, ami felé haladni kívánunk (például otthoni edzés, tanulás, stb.), akkor természetünkből adódóan lesznek olyan pillanataink, amikor sokkal szívesebben választanánk a kényelmesebb megoldást és könnyen ellágyulhatunk (pl. inkább csak heverészünk az ágyban vagy tévét nézünk a kanapén). A helyes belátásunknak köszönhetően azonban rájövünk arra, hogy a kényelmes opció választása esetleg később is lustaságra sarkallhat bennünket. Ennek pedig fegyelmezettségünk mértéke fog határt szabni, ezért mindenképpen érdemes fejleszteni, ami által komfortzónánk is növekedni fog.
TŰRŐKÉPESSÉG
Ez által vagyunk képesek a kellemetlenségeket elviselni. Kellemetlenség lehet bármi, amit hosszabb-rövidebb ideig szenvedésnek élünk meg. Ilyen lehet például az éhség, fáradtság vagy a tehetetlenség érzete, illetve a tönkrement kapcsolatokból vagy a gyászból eredő veszteségérzés (hogy párat megemlítsünk). Azzal, hogy belátjuk helyzetünket, reménnyel telve, bizakodóan tekintünk a jövőbe és igyekszünk kordában tartani a gondolatainkat, a tűrőképességünk is fejődni fog, ami segít a nehéz helyzetekben tovább kitartanunk.
KITARTÁS
Ez tulajdonképpen egy mentális erőfeszítés. Jeligéje a „csak még egy picit”. Ezáltal elkerülhetjük a feladásból eredő csalódottság és a lelkiismeret-furdalás kellemetlen következményeit.
Mint azt láthatjuk, ezek a tulajdonságok és képességek egymással szorosan összefüggnek. Ha fejlesztjük az egyiket, az hatással van a másikra is. A fentieken kívül persze még nagyon sok más hasznos tulajdonság és képesség is van, amely több területen is segíti a mindennapjainkat.
Tegyük életünket szervezettebbé és minden nap teremtsünk meg magunknak legalább két óra én-időt, amit önmagunk fejlesztésére fordíthatunk! Testi-lelki egészségünk, valamint egy újabb szakma elsajátítása online a legjobb lehetőségek közé tartozik, éljünk velük! Ha önmagunkon változtatunk, akkor a világon is változtatunk.
Baranyi Attila
