A Szent Korona keresztje
Már kisgyermekként is megismerkedhettünk a különböző mesék által a koronával és annak jelentőségével. A különböző koronák között is van azonban különbség, hiszen a hercegi és hercegnői koronák birtokosaitól jóval nagyobb előnyt élvez az a személy, aki a királyi koronát tulajdonolja.
SZENT KORONA KERESZTJE
A magyar Szent Koronának képmásával országunk minden városában és falujában találkozhatunk, mivel a címerünk elengedhetetlen részét képezi. A magyar címert pedig minden óvodában, iskolában, hivatalban, azaz minden állami intézmény bejáratánál (illetve egyéb helyiségeiben, mint pl. osztálytermek, bírósági ítélkezési termek, stb.) kötelező közszemlére tenni. Címerünk szimmetriáját viszont igencsak megbontja a korona csúcsán elhelyezkedő balra dőlő kereszt, amelyen tekintetünk megannyiszor megakadhat.
Joggal tehetjük fel érdeklődve kérdésünket, hogy a Szent Koronánk keresztje vajon szándékosan vagy pediglen esetlegesen véletlenül ferde? A továbbiakban erre keresünk magyarázatot.
RÉGI KOROK BÖLCSEI
Egyes körökben elterjedt az a nézet, miszerint szándékosan ferde a kereszt a koronán. Közismert, hogy a régebbi korok bölcsei a csillagokat vizsgálták és a csillagok állásaiból vontak le rövid és hosszú távú következtetéseket, esetleges történelmi események kedvező vagy kedvezőtlen kimenetelét. Így tehát a függőleges tengelytől számított 23,5°-os szöget bezáró latinkereszt megegyezik a Föld tengelyének ferdeségével (a keringési síkot tekintve), a kereszt merőleges szára pedig méretarányaiban egyezik meg a téli és a nyári napfordulókon mért Föld-Hold távolságával. Ezen hitrendszer szerint a keresztet szándékosan készítették ferdére.
TESTMOZGÁS
A fenti nézetvilág Pálffy Géza (történész) és Tóth Endre (a Magyar Nemzeti Múzeum régésze) szerint tévesek, amikre egy sor bizonyíték is előkerült. Ugyanis az 1620-as évekig a Szent Koronát ábrázoló (II. Mátyás korabeli) pénzérmék és egyéb festett alkotások a szóban forgó latinkeresztet egyértelműen egyenesnek ábrázolják, valamint sikerült a levéltárban arra utaló dokumentumot találni, amikor is a kereszt megsérülhetett. Azt tudni érdemes, hogy a koronát a többi királyi ékszerrel egyetemben egy ún. „koronázási ládában” tartották, amely szinte csak a szertartás idején (beleértve az előkészületeket) volt üres. A koronázási ládát rendszerint a pozsonyi vár őrtornyában őrizték, a hozzá tartozó kulcsok ellenben a mindenkori bécsi főudvarmester fennhatósága alá tartozott.
1638 februárjában Mária Anna spanyol hercegnőt kívánták III. Ferdinánd feleségévé koronázni, ezért a szigorú protokoll szerint a ládát a pozsonyi vár őrtornyából, a kulcsokat pedig Bécsből a ceremónia helyszínére vitték. Az előkészületek során nagy megdöbbenést váltott ki az a tény, hogy a koronázási ládához a jelenlévőktől eltérően más kulcsok tartoznak, ezért gyorsan lakatost hívtak annak reményében, hogy a korona a ládából még éppen idejében előkerülhet. Titkos feljegyzés készült erről a bakiról is és arról is, miként igyekeztek egy késsel felfeszegetni a ládát, mely tevékenységgel végül sikerrel jártak.
Ludvig Rezső (aranyműves, aki az 1983-as koronavizsgálat során minisztériumi engedéllyel 2 x 8 órát vizsgálhatta a Szent Koronát) egyetért Pálffy Gézával és Tóth Endrével, mivel a királyi ékszeren roncsolás nyomait fedezte fel, amely egyértelműen keletkezhetett a láda ilyen téren történő külső behatás kapcsán is akár.
Mai korunk neves szakemberei tehát egybehangzóan kijelentik, hogy a Szent Korona latinkeresztje eredetileg egyenesen állt, amely a legnagyobb valószínűséggel az 1638-as királyné koronázás alkalmával egy baleset során ferdülhetett el. Elképzelhető, hogy a jövőben restaurálásra kerül majd sor, és a legnemesebb királyi ékszerünk így újra visszanyerheti szimmetrikus formáját.
Baranyi Attila
